megistenülni nem fogok

inkább csak megdöglök magamért
az is csoda hogy itt vagyok
bár
ha végignézek magamon
puha kezem vasmarok
testem erősen sőt túlzón férfiillatú
bőröm halovány sápadt
mint a csontok mésztartalmától fehér kutyaszar
és ha lépek talpam alatt recseg az avar
nem énekel
de legalább kecses vagyok